Küldte: Lekter ecsém
"Múlt héten hosszas filozófiai vitát folytattam Dr. Günter von Hazelnut-tal, a vadon élő patások (ide értve az albatroszokat is, akik ugyan nem patások, inkább szárnyasok, de ezt Günter is tudja) szakértőjével. A vitánk tárgya az volt, hogy vajon képes-e egy szürke marha annyi kolbászt enni, amennyit két szürke marhából készítenek. Hazelnut érvei a következők voltak:
1. Ha egy szürke marhából, ami megközelítőleg 550kg, feleannyi kolbászt nyernek, mint maga az állat súlya (tehát kb. 275kg-ot), akkor a két szürke összsúlyát meg kell feleznünk, és így megkapjuk egy szürke marha súlyát. Ez azt jelenti, hogy a válasz egyértelműen nem. Mivel egyik patás élőlény sem képes megenni annyi kolbászt, mint amennyi a saját testsúlya.
2. Ha azt vesszük, hogy a szürke marhákból készült kolbász zsírtartalma, és az elkészítés során hozzáadott tartósítószerek mennyiben tartoznak egy szürke marha étkezési szokásaihoz, akkor arra jutunk, hogy (feltehetőleg) semennyire. Ebből következik tehát, hogy a szürke marhának nem ízlene a "saját" húsa, sem az emberek által kifejlesztett tartósító szer íze. Ilyen formán kiköpné a kolbászt ahelyett, hogy lenyelné.
3. Ha mesterségesen juttatnánk a kolbászt a marha szervezetébe, akkor az állat elpusztulna.
Dr. Hazelnut érvei igen hihetőnek hangzottak, de nem hagyott nyugodni a téma. Elmentem hát Párizsba, hogy elbeszélgessek erről a témáról Francoise Jean Pierre-el, a Luvre biztonsági őrével. Lássuk be, hogy neki semmi köze a szürke marhákhoz, de hátha beletrafálok (gondoltam). Jól gondoltam, mert kiderült, hogy Francoise nem csak ért a patásokhoz, de szürke marha szakon végzett a Yale-en. Mikor feltettem neki is a kérdést, egy nagyon egyszerű példát hozott fel nekem.
"Maga szerint egy ember hány kiló olyan kolbászt tudna megenni, amit emberekből készítettek?" - ekkor elhánytam magam - "Mert szerintem, ha egy átlag emberrel számolunk, aki mondjuk 90kg, akkor azt is megtudjuk, hogy egy ilyen átlag ember mennyi kolbászt eszik. Egy ilyen ember körülbelül másfél-két kiló kolbászt képes megenni, de utána rosszul lesz. Tehát a válaszom az, hogy fingom sincs."
Ezzel le is zártam a beszélgetést Francoise-val.
Ám kutatásaim itt nem érhettek véget. Felkerestem Samuel J. Smith-t, a Kaliforniai vadon élő állatok specialistáját, hogy neki is feltegyem a kérdéseimet. Nem kaptam repülőjegyet, így kénytelen voltam hajóval menni az Államokba. Négy napig tartott az út, és mire odaértem, szinte az összes pénzem elfogyott. Hál' Istennek előre lefoglaltam és kifizettem a hotel szobámat. Béreltem egy autót, hogy gyorsabban odaérjek Smith-hez, de sajnos félúton lerobbantam. Stoppolni kezdtem, de nem nagyon vettek föl. Talán 50 mérföldet is megtehettem már, mikor egy kamionos végre megállt. Mikor odaértem Smith és családja nagy szeretettel fogadtak. Mikor végre le tudtam ülni Samuel-el, felhívtak, hogy hol van a bérelt autó. Mekegtem-makogtam, és végül sikerült tört angolsággal elmagyaráznom, hogy mi történt. Végül eljött a nagy pillanat. Meg kérdeztem Smith-től, hogy szerinte lehetséges-e a dolog, erre ő: Mi az a szürke marha? Sose hallottam róla.
Összetörve érkeztem haza. Hiába kerestem a választ, nem találtam. Mikor már-már feladtam a reményt, találkoztam egy igen híres tudóssal. Úgy hívták, hogy Lazlo Hornfeigl. Azt mondta, hogy ő tudja a választ. Annyira tudni akartam, hogy a szívem a torkomban dobogott az izgalomtól. Most végre fényt deríthetek a nagy rejtélyre. Nagyon egyszerű, - mondta Hornfeigl - az egész kérdés egy ősi labanc mitológiából származik. Röviden annyi, hogy élt egy labanc, aki megette az asszonyát. Bosszúból, mert az előbb húzta ki a karfiolt a földből, mint kellett volna. Ezt látták a marhái is, és utánozni kezdték a gazdájukat. Ez volt a nagy labanc-marha vész. A mese tanulsága az volt, hogy a labanc gyerekek ne lopjanak rósejbnit. Tehát az ön kérdésére a válasz, - folytatta, miközben én már lázban égtem, hogy megtudhassam az igazságot - hogy ha a kolbász készítője rósejbnit lop, akkor igen.
Nos, a tanulságot mindenki le tudja vonni...
Prof. Chars W. Davidson, a Harvard egyetem tudós professzora, szociológus, politológus, irodalomtörténész tanár, fiziológia, matemetika docens, és Golden Globe díjas tubaművész."
LEKTER.BLOG.HU
Utolsó kommentek